Egy pitypang élete

Recept Önutálatra

2020. január 10. 10:00 - Emmadandelion

Sokáig úgy gondoltam, ha egyszer végre megtanulom szeretni magam, onnantól kezdve az egy tartós állapot lesz, halálom napjáig. Persze tévedtem. Mostanában kezdek csak rájönni, hogy az önmagammal való kapcsolatom pontosan olyan, mint a többi emberrel való viszonyom. Vannak napok, amikor szeretem magam és felhőtlen a kapcsolatunk, de lehetnek napok amikor haragszom, sőt, utálom magam. Mindig meglepődök, mikor rájövök, rajtam kívül még hányan szenvednek ugyanettől a problémától, így összeszedtem azokat a gondolatokat, amik gyógymódként szolgálnak önutálatra.

 

TÚL VAN GONDOLVA

Sosem volt még könnyebb kikapcsolni az agyunkat, elmenekülni a hétköznapok szorításából, mint napjainkban. Talán már túlságosan is kevés időt töltünk a gondolatainkkal, a valós dolgokkal. Hajlamos vagyok túlgondolni a dolgokat meg a túlgondolt gondolatokat is túlgondolva túlgondolni ezért időről-időre szükségem van rá, hogy rááldozzak egy napot a visszavonulásra és kikapcsolódásra. Ez általában a filmnézést jelenteni nálam. Egy idő után viszont azon kaptam magam, hogy a filmekben a különböző karaktereket látva azt gondoltam "basszus, én is így nézek ki, borzalmas" vagy épp azt, hogy "én sosem fogok így kinézni, undorító vagyok hozzá képest". Ezek nem önostorozások voltak, szimplán puszta tényként állapítottam meg őket fejben. Néhány nappal vagy héttel később viszont a tükör előtt öltözve bevillant, hogy mekkora hülyeségeket gondoltam és hogy ezek a negatív gondolatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Ha hajlamos vagy túlgondolni a dolgokat, több időt kell a "valóságban" töltened, különben egyre távolabb és távolabb kerülsz a realitástól , ami által egy egyre torzabb kép alakul ki benned magadról.

 

selflooveeee.jpg

 

HA NEM MEGY KÍVÜL, PRÓBÁLD BELÜL

Legtöbbünknek az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy elfogadjuk, ne utáljuk , megbarátkozzunk a testünkkel. Rengeteg dolog van a testünkön, amin nem tudunk, vagy nagyon körülményes lenne változtatni rajta. Amikor ostorozzuk magunkat és egyetlen egy pozitív dolgot sem tudunk megnevezni magunkon amit szeretni tudnánk, nézzünk mélyebbre. Amikor úgy éreztem, sosem fogok tudni azonosulni a testem egyetlen porcikájával sem, ronda vagyok és nem vagyok szerethető, eszembe jutott, hogy tök jó a humorom, képes vagyok megnevettetni másokat, néha még önmagamat is. Utána pedig még vagy 5 másik pozitív tulajdonság eszembe jutott  a személyiségemmel kapcsolatban, ami eloszlatta a szürke felhőket a kedélyállapotomról és megadta a kezdő lökést önmagam elfogadása és szeretése felé. Sokszor egyébként szorongok, amikor egy emberekkel zsúfolt térbe kell belépnem. Félek, hogy megbámulnak majd, hogy kinevetnek, s rosszakat gondolnak rólam. Az első pár perc mindig a legrosszabb, ilyenkor általában meg is jegyeznek valamit a külsőmmel kapcsolatban, pl. hogy milyen magas vagyok, de percekkel később ez már mind nem számít, mert azon kapom magam, hogy én, nem a testemként, hanem a személyiségemmel vagyok jelen éppen abban a társaságban. Mindegy, hogy milyen a külsőnk, mert a lelkünk, az igazi személyiségünk úgy is át fog sugározni rajta, s ez lesz az ami végül meghatároz. Ebbe mindig tudsz majd kapaszkodni, amikor minden más lehetetlennek tűnik. 

 

NE GÖRCSÖLJ RÁ

Az a fajta ember vagyok, aki ha mondjuk megfázik, egyszerre beszedi az összes nátha gyógyszert, majd még óránként kipróbál egy újat, mert attól majd gyorsabban meggyógyul. Sokszor beleesek ebbe a hibába az önszeretet kapcsán is. Azonnal akarom és folyamatosan. De egyikünk sem egy rohadt buddha, hogy a nap minden percében kiegyensúlyozott és harmonikus viszonyban legyen önmagával. Mikor időnként összetűzésbe keveredek egy barátnőmmel vagy rokonommal, szükségem van rá, hogy pár óráig/napig kicsit távol legyek tőle, ne beszéljünk, hogy leülepedjenek a dolgok, aztán mindent onnan folytathassunk ahol abbahagytuk. Ugyanígy van ez magammal is. Bizonyos alkalmakkor az segít a legtöbbet, ha nem akarom azonnal görcsösen megoldani a problémát, csak elengedem és másra fókuszálom az energiáimat, pár nappal később pedig rájövök, mekkora marha voltam, hogy negatív és valótlan dolgokkal akartam bántani magam.  

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://emmadandelion.blog.hu/api/trackback/id/tr2114305799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása